Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegû, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kõolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építõipari andezit, riolit, tufa, mészkõbányászat folyik, de jelentõs behozatalra szorul a nyersanyagokból.
Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elõ. Ezen belül is kiemelkedõ a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsõsorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezõgazdaság, valamint az építõipar részesedése.
A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minõsíthetõ. Tavaly a kedvezõ nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhetõ lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezõgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bõvülésén felül az ipar és az építõipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).
|