 Földrajz:
Magyarország Európa középsõ részén, a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-Alpok övezte Kárpát-medencében helyezkedik el az északi szélesség 45°44'-48°35' és a keleti hosszúság 16°07'-22°54' között.
Területe: 93 030 négyzetkilométer, ez Európa területének 1 százaléka.
Az ország területének csaknem háromnegyede alacsony síkság, egyötöde 400 méternél nem magasabb dombvidék, alig öt százaléka a 400-1000 méter között magasodó középhegység.
Az ország legmagasabb pontja a Kékes csúcsa (1014 méter) a Mátra hegységben.
Népesség:
Magyarország népessége 2005. januárban 10 096 ezer fõ, amely fokozatosan csökken.
Népsûrûség: 108,5 fõ/km2
Éghajlat:
Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, három nagy éghajlati terület: az óceáni, a kontinentális és a mediterrán klíma határ- és hatásterületén fekszik. Az idõjárás olykor szeszélyesen változik, jellege a Kárpát-medence viszonylagos elzártsága miatt szárazságra hajlik - különösen az Alföldön.
Legjelentõsebb folyók:
Az országot kettészeli a Duna, mely Európa második legnagyobb folyója, és Közép-Európa fõ folyóvize. A másik jelentõs folyó a Tisza, amelynek magyarországi szakasza 596 kilométer hosszú.
A Duna fontosabb mellékfolyói: a déli határon a Dráva, a Kisalföldön a Lajta, a Rába (a Marcallal és a Rábcával), a Duna bal partján a Szlovákiával határos Ipoly.
A Tisza legfontosabb jobb oldali mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó és a Zagyva, a bal parton pedig a Szamos, a Hármas-Körös és a Maros.
Legjelentõsebb tavak:
A Balaton (Közép-Európa legnagyobb tava).
A Velencei-tó területe 26 négyzetkilométer.
Az osztrák határon fekvõ Fertõ-tó (75 négyzetkilométer tartozik Magyarországhoz).
|
